Advent

Advebt a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal kezdődő időszak. Elnevezése az (adventus Domini, ieiunium Spiritus Sancti) a Megváltó eljövetelét hirdető szent időre, az Úr eljövetelére utal. Az Advent egyben az egyházi év kezdete is. Az egyház az 5. században fogadta be a négyvasárnapos változatát. Napjainkban legismertebb tárgya az adventi koszorú, amely a 19. század elejétől, német protestáns területről jutott el hozzánk. Magyarországon az adventi koszorú készítésének szokása az 1980-as évektől terjed el felekezeti hovatartozástól függetlenül, főként a városokban, majd a falvakban is. A koszorún megjelenő gyertyák a hit, remény, öröm és szeretet jelképét testesítik meg. A katolikus egyházban az adventi koszorú gyertyáinak színe a három lila és rózsaszín, ahol a lila szín a bűnbánatot, szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. A 3. vasárnap gyertyája rózsaszín, amely az Úr eljövetele közeledtének örömét hirdeti. Ma már szinte minden család asztalán ott találjuk adventben a koszorút, mindenféle kreációban és színben.

Ugyancsak újabb keletű szokás az adventi naptár készítése vagy vásárlása, amelynek 24 zsebecskéje minden napra tartogat valami meglepetést a gyerekek számára. Régebben az Advent böjti időszak volt, nem tartottak hangos mulatságokat és esküvőket sem. A lelki felkészülés bensőséges pillanatai ebben az időszakban a roráték, a hajnali misék, amikor a hívek a hajnali sötétségben indulnak a templomba. A meghittség mellett a fiatalok azért a jövőjükre is gondoltak, hiszen ha a rorátéra harangoztak, az Alföldön a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen a nyelvük és ezzel minél előbb férjet édesgessenek magukhoz.